Napkollektor
A napkollektor
nem más, mint a Nap fényenergiáját hőenergiává átalakító berendezés, amit
legtöbbször víz melegítésére használnak, de előfordul hőcserélő közegként
légnemű anyag is. Ezt a felmelegített anyagot használják fűtésre, használati melegvíz
készítésére, valamint medence vizének melegítésére.
Gyakran keverik össze a napkollektort és a
napelemet, de a kettő már csak működési elvéből és felhasználásából eredően sem
ugyanaz! Míg a napkollektor melegvizet szolgáltat, a napelemet elektromos áram
termelésére használják.
A napkollektorok piaca világszerte
robbanásszerűen bővül. Ma már számtalan gyártó kínálja a termékeit, a laikus
számára sokszor szinte áttekinthetetlen a választék.
A leginkább
elterjedt típusok:
1. Síkkollektor
 A napkollektorok legelterjedtebb, legismertebb
változata az úgynevezett síkkollektor. A sík napkollektor felépítése egyszerű,
többek között ebben rejlik magas fokú megbízhatósága is. A síkkollektor elöl üvegezett, oldalt és hátul hőszigetelt lapos dobozszerkezetből épül fel, melyben belül egy jó
napsugárzás elnyelő képességű lemezre erősített rézcsőkígyó
található, mely felmelegíti a benne áramló folyadékot. E rendszerek előnye – a hosszú élettartamon
(10-20 év) kívül - a letisztult,
problémamentes működés. Az elmúlt évtizedekben ugyanis bőven volt idő a kezdeti
„gyermekbetegségek” leküzdésére, így elmondható, hogy a ma kapható,
hagyományos, síkkollektoros rendszerek valóban kifogástalanul működnek, minden
időjárási körülmény esetében hozzák a tőlük elvárható teljesítményt.
2. Vákuumcsöves
kollektor
 A vákuumcsöves napkollektor az újabb műszaki fejlesztések
eredménye. Az ikerüveges változat alapötlete a termoszüvegektől ered. A dupla
üvegfal belső felére gőzöléses eljárással hordják fel az abszorberréteget. A
külső üvegcső teljesen átlátszó. A beeső fény a belső üveg felületén hővé
alakul, melyet az üvegcső belsejében elhelyezett fűtőcső továbbít a
gyűjtőegységbe. Innen a rendszerben keringtetett folyadék a víztartályba
szállítja az átvett hőt. A két üvegcső közötti teret vákuum tölti ki, amely a
hőszigetelést biztosítja.
A hőcsöves vákuumcsöves napkollektorok esetében
nagyon oda kell figyelni a nyári hőelvételre. A napkollektorok természetes
állapota ugyanis, hogy az általuk megtermelt hőt elvezetjük, hasznosítjuk. Ha a
vákuumcsöves napkollektoros rendszerek éppen a nyári időszakban, amikor a
legtöbb hőt termelik, sokat kényszerülnek állásra, úgy ez logikus módon rossz
hatással lehet a kollektorok élettartamára. A hőcsövek ugyanis csak egy
meghatározott ciklusszámot képesek „túlélni”, amely a különböző gyártói
számítások szerint kb. 15 évre maximalizálja az ilyenfajta vákuumcsöves
kollektorok élettartamát. Sajnos ez a technológia még nem olyan régi, hogy ezt
a megjósolt időszakot ellenőrizni lehessen, az azonban bizonyosnak tűnik, hogy
a szélsőséges üzemi állapotok nem segítik elő az élettartam kitolását.
Általánosságban elmondható tehát, hogy a
vákuumcsöves kollektorok telepítését csak akkor javasoljuk, ha megoldható az
egész éven át tartó egyenletes hasznosítás és működtetés. Ez a fűtésrásegítésre
készült nagyobb rendszerek nyarankénti többlethőjének pl. medencefűtésre
történő felhasználását jelenti.
|