Kondenzációs gázkazán
 Az első, ami a szemünkbe ötlik egy
kondenzációs kazán prospektusát forgatva, az a gyártók által hirdetett 102-109%-os
hatásfok. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ez miként lehetséges, ha a
hatásfok maximum csak 100%-os lehet. Íme a magyarázat:
A kazánok hatásfokát hagyományosan a fűtőértékhez viszonyítják. Földgáz vagy PB-gáz
elégetése során a hidrogén az égési reakcióban egyesül a levegő oxigénjével, és
az égéstermék vízgőz lesz. Hagyományos (tehát nem kondenzációs) kazán esetében
ez a vízgőz az egyéb égéstermékekkel együtt füstgázként távozik a kéményen
keresztül, és természetesen magával viszi a benne lévő rejtett hőt is. Márpedig
ez jelentős hőmennyiség: a földgáz égéshője 11%-kal nagyobb, mint a fűtőértéke.
Tehát ezt a 11%-nyi energiát eresztjük el a kéményen át.
A kondenzációs kazán szerkezete úgy van kialakítva, hogy a füstgázok lehűljenek
benne, egészen addig, míg a füstgázban lévő vízgőz kiválik, és párolgáshőjét
leadja a kazánban keringő víznek. Hasznosítja tehát a rejtett hőt, sőt egy
további előnnyel is rendelkezik. Mivel a kondenzációs technológia alkalmazása
esetén mód van arra, hogy a füstgázok alacsony hőmérsékleten távozzanak a
kazánból, javul a tüzelőanyag fűtőértékének hasznosítása is. A hagyományos
készülékekben, ahol a kondenzáció - káros hatásai miatt - nem kívánatos
jelenség, a füstgázoknak megfelelően magas hőmérsékleten kell távozniuk. Így
érthető, hogy míg a jó minőségű, szokványos kazánok hatásfoka 90-94%, addig a
kondenzációs kazánok, ideális körülmények között elérhetik a 109%-os hatásfokot
(a fűtőérték kb. 98%-os, a rejtett hő kb. 11%-os hasznosításával) - ahol az
elméleti max. a 111%-os égéshő lenne.
Mint látható, egy kondenzációs kazán használatával akár 14%-kal több
hőenergiát nyerhetünk ugyanabból a tüzelőanyagból, de ehhez megfelelő
technológiára van szükség. A kazán kialakításának olyannak kell lennie, hogy mód
legyen a füstgázt a benne lévő vízgőz harmatponti hőmérséklete alá hűteni. Ez
az a hőmérséklet, amelynél megindul a vízgőz kicsapódása.A kondenzációs kazánok mindig ventilátoros
és úgynevezett zárt égésterű készülékek. Az égéshez szükséges levegőt az
épületen kívülről szívják, és zárt rendszerben, tömített csöveken keresztül az
épületen kívülre juttatják az égésterméket. A kondenzációs kazánok a helyiség
levegőjét nem használják el, és abba égéstermék sem kerülhet, tehát baleseti,
egészségügyi szempontból rendszerüknél fogva teljesen biztonságosak. A kondenzációs kazánok
környezetkímélők. Műszaki megoldásukból kiindulva a levegőbe kibocsátott káros
égéstermék-komponensek (CO, NOx stb.) mennyisége töredéke a hagyományos
gázkazánokénak. A kondenzációs kiskazánok speciális elő-, vagy utókeveréses
égővel működnek. A ventilátor a hőigénynek, illetve a fűtésszabályozónak
megfelelően változtatja a fordulatszámot, és ezen keresztül a kazán
teljesítményét. Egy arányszabályozó a mindenkori levegőmennyiséggel arányos
gázmennyiséget juttat a gázarmatúrán keresztül az égőhöz. A gáz-levegő aránya
is állandó, és ez igen jó hatásfokú nagyon csekély mértékű levegőt szennyező
károsanyag-kibocsátást eredményez. A kazánok hőcserélőjében lecsepegő
kondenzátum füstgázmosóként funkcionál, kimosva a szennyezők java részét, és
azok a kondenzvízben feloldva híg savként kerülnek a kazánon és szifonon
keresztül a szennyvízhálózatba. A földgázüzemnél keletkező kondenzátum
pH-értéke 3,5-5 között mozog. A kondenzátum savassága megfelel a szódavíznek,
híg ecetnek vagy egy savas esőnek, azaz tulajdonképpen hasonló pH-értékű
anyagokkal naponta érintkezünk, a velük való foglalkozásra nincsenek különösebb
előírások.
|