Falfűtés
 Többféle
módja van annak, hogy lakásunkban a hő eljusson az emberhez. Az egyik a
konvekciós fűtés, ahol egy közvetítő - pl. radiátor - segítségével a helyiség
levegőjét a fajsúlykülönbség segítségével cirkuláltatják, vagyis a levegőt
melegítik fel, és annak a hőmérsékletét érzékeljük. A másik, amikor a hő
sugárzó, meleg felületről érkezik. Ilyen a napsütés, de így működik a
cserépkályha is. Gondoljunk csak arra, hogy ha egy hideg téli napon a
napsütötte fal előtt állunk, az abból sugárzó, visszaverődő hő milyen
kellemesen melegít.
A fűtővíz nem csak a padlóban vezethető csövekben, hanem a
falakban is. Amikor sugárzó falak vesznek körül bennünket, a ténylegesnél
melegebbnek érezzük a hőmérsékletet. Ezt a hatást használja ki a falfűtés,
amely napjainkban egyre terjed. A falfűtés lényege, hogy a szabad falfelületre
a vakolat alá kis átmérőjű műanyag csövet szerelnek. Ebben a csőben
áramoltatják a fűtővizet, melytől a falfelület átmelegszik, és fűti a
helyiséget. Természetesen a nyári melegben hűtésre is használhatjuk, ebben az
esetben hideg vizet keringtetünk a rendszerben. Ezeket a csöveket elsősorban a
helyiség külső, határoló falainak belső oldalára szerelik, de lehet térosztó
falakra, illetve mennyezetre is helyezni. Falfűtéssel nagy felületek kerülnek
felfűtésre alacsony hőfokon, így a hatásfok és a komfortérzet nő. Önállóan is
alkalmazható, de hidegpadlós helyiségben padlófűtéssel szokták kombinálni.
Ilyenkor padlótemperálásról beszélünk, mert a megnövelt fűtőfelület alacsonyabb
fűtővíz ill. padlóhőmérsékletet eredményez. A falfűtés egy rendszerbe
egyesítette a korszerű anyagokat, szerelvényeket, így szerelhetősége
gazdaságos, olcsó. A falfűtésnél használt max. 35-40 °C hőmérsékletű fűtővíz a falakat
felmelegítve kiemelkedően kellemes hőérzetet biztosít, amivel messze megelőzi a
radiátoros rendszereket. A fűtőtestekkel kialakított rendszerekkel szemben
létrejön a falak és a helyiségben tartózkodó személyek közti sugárzási
egyensúly, egyenletes hőmérséklet elosztást hozva létre a padlótól a
mennyezetig, így biztosítva az optimális komfortérzetet. Szálló por a
működéséből adódóan nem alakul ki. A nedves fektetésű rendszert úgy kell
elképzelni, mintha a padlófűtést a falon alakítottuk volna ki. A falakra U
profilú tartósínek kerülnek, amibe műanyag csővezetéket kell bepattintani.
Ezután a falat már csak vakolni kell. Vakolásnál alkalmazható hagyományos
mészvakolat is. Azonban a durvázást követően a simítóréteg felhordása előtt egy
műanyag szálas rabic háló kerül bedolgozásra, mely a csövek hőtágulási
feszültségéből adódó repedéseket akadályozza meg. A száraz fektetésű
rendszernél szálerősítésű gipszlapba rögzített csövekről van szó. Ezek az előre
gyártott elemek könnyen, gyorsan szerelhetők, alkalmazásuk egyszerű. Különösen
előnyös tetőterek kiépítésénél. A falra rögzített táblák azonnal festhetők,
tapétázhatók, csempézhetők. Némi veszélyt furatok kialakítása, szögek beverése
jelent, ám a csövek helyét egy speciális, hőérzékeny fólia segítségével utólag
is pontosan meghatározhatjuk. Ezután a fúrást, szerelést pontosan, a rendszer
megsértése nélkül végezhetjük.
Sugárzó hatása miatt a hagyományos fűtéshez képest azonos hőérzet mellett a
helyiség levegőjének hőmérséklete 2-3 °C-kal alacsonyabb lehet, ami energiatakarékos
üzemeltetést jelent. A lakótér alacsonyabb hőmérséklete pozitívan hat a
vegetatív idegrendszerre, az ember közérzetileg frissebbnek érzi magát és nő az
agy teljesítőképessége. Orvosi szempontból figyelemreméltó, hogy a falfűtésnél
a helyiségek porterhelése jelentősen csökken a légventilláció hiánya miatt, ami
különösen asztmás és porallergiás kisgyermekek jelenléte esetén már a
tervezésnél fontos szempont lehet.
Az elérhető hőmérsékletcsökkentési lehetőség önmagában kb.
12-15%-os energia megtakarítást jelent. A modern, gazdaságos fűtésrendszereknél
elvárás, hogy a helyiség addig legyen fűtött, amíg valaki ott tartózkodik. A
rendszer felfűtési ideje rendkívül gyors, a vékony vakolaton átsugárzó hő
szinte azonnal érezhető. Az éves energia megtakarítás 20%, vagy még több lehet.
A falfűtési rendszer további előnye, hogy alacsony hőmérsé kletű fűtővízzel
üzemel, ezért kiválóan alkalmazható kondenzációs kazánnal, vagy alternatív
energiával működő berendezéssel (pl. hőszivattyúval). 
|